Tudom, hogy mostanság nem valami sokat írogatok ide, de meg van az oka :D Úgy érzem, megleltem azt a nagy okot, ami elindította ezt a hihetetlen nagy betűáradatot. Ha visszatekintünk az első bejegyzésre (amiben van még hiba is :D !!! ) Láthatjuk, hogy mára minden tanárral meg vagyok békélve, és a magánéletem is harmóniában van a természettel. Jó persze van mindig egy kis kivétel...

De szavaim megértő füleket találnak, és tudjátok, nehéz kétszer elmesélni valamit. Többször megfordult már a fejemben a dolog, de nem adom föl, csak kicsit visszaveszünk majd a napi rendszerességből :D

Nemrég volt vasárnap, és az én Egyetlenkém meglátogatott. Nagyon boldognak érzem magam vele mindig, és olyankorra az idő szinte megáll, és gondomat még mélyebb sírba ásom, s mélyen nézek a szép lány szemébe, mint csillag csendes tó vizébe. Olyan hihetetlen, hozott nekem kesztyűcskét, és a muffin amit süt, arra nem lehet szavakat találni. Persze azt is említsük meg, hogy egyeseknél leprás hatást vált ki egy-egy áll leeséssel, hogy basszus az tényleg az én barátnőm :)

Közben Q és még Pici lelki élete is kesze-kusza, és mivel jó barátok segítek, jah és Krisz, na ő Kriiisz :D 

Tegnap csak döntetlent játszottunk, egy eléggé erős csapat ellen, 0-3ról felállva, 4-4 lett a vége... Nagyon várom már a hétvégét <3
 

Na viszont most lassan indulnom kell edzésre, és hideg van, de van jó kis kesztyűm :))

 Hol volt, hol nem volt, volt egyszer három testvér: Arrogáns, Aranyozott és Articsóka. Mikor a három srác felnőtt, apjuk így szólt a legidősebbhez:

-Arrogáns fiam, menj ki az erdőbe, és hozz nekem egy kosár szeretetet !

A fiú megfogadta apja tanácsát, és egy üres kosárral rögtön nekilátott a végtelen rengetegnek. Nem sokkal később az apa így szólt a legkisebb fiához:

-Articsóka fiam, menj ki az erdőbe és hozz nekem egy kosár étvágyat!

A fiú nagy buzgón kapta föl leggyorsabb surranóját, és hirtelen el is tűnt a fák között. Az apa otthon maradt legkedvesebb fiával, Aranyozottal. Nagyon szerette Aranyozott fiát az apa, és régi vágya volt, hogy kettesben együtt töltsék el az időt, mint APA & FIA. De Aranyozott nagyon passzív volt, és semmihez nem volt kedve. Nap végére a két testvér hazaérkezett, ámde üres kosárral, sikertelenül. Másnap az apa megkérte legkedvesebb fiát:

-Aranyozott fiam, menj ki az erdőbe és hozz egy kosár szeretetet és egy kosár étvágyat.

A fiú engedelmeskedett apjának. Késő délután két kosár volt a kis ház ajtaja előtt. Egyik színültig tele volt étvággyal a másik pedig szeretettel. Az apa így végre igazán boldognak érezhette magát !

A pénz nem boldogít, de nehéz nélküle boldognak lenni !

Tegnap hatalmasan királyságos napocskám volt. A lényege az volt, hogy nyertünk 14-2re illetve 8-1re. A rossz a dologban, hogy egyik srác befaltolt, hogy a fejem és az orrom bánta. És pár percig nagyon K.O. voltam, és úgy volt, hogy lehet eltört az orrom. Utána megnyugodtam, hogy maximum a porc. 3 ember orrturkálása, az internet, meg az egyik leendő mentős ismerősöm szava kellett ahhoz, hogy módosítsam álláspontom a zúzódásra. De ha még piszkálgatom, úgy kellemesen érzem, hogy még pihentetni kell az influenza előtt :D

Ma meg megint semmi hasznos nem volt a nap alatt. Tesin futottam, egy 2.34-es 800-at, ami a legjobb volt az osztályban, de tudom, hogy sokkal többre vagyok képes. Délután magyar meccset néztünk, ahol az utolsó percben de nyertünk :D Most meg sok dolgom van... Elkezdtem fölszámolni a kupit, webet szerkeszteni, stb...

Gyönyörű 10 napon vagyok túl, amit egy meseszép országban tölthettem el, többnyire jó társasággal. Ismét egy évvel idősebb lettem, ismét több felelősséget kaptam ajándékba. Szülinapomon éppen Firenzében voltam, és köszönöm szépen mindenkinek aki felköszöntött ! (mindenkinek meg fogom egyesével köszöngetni majd, de még össze kell szednem magamat ). Van ami nem változott azzal, hogy idősebb lettem (tavalyhoz képest), de sok dolog igen. És ezek egytől-egyig jó dolgok. Szóval, hogy csak pár város emeljek ki: Firenze, Orvieto, Róma, Assisi, Perugia, Spoleto, Ravenna, Velence. De sajnos az egész olyan volt mint egy mozi intro, megmutatja, hogy mi van benne, de még meg kell nézni a filmet, azaz vissza kell még menni, és nem egyedül <3. De hosszú az élet, és minek megelőzni (mint ahogy a Generali-s tábla is mondja az M7-es mellet :D )

Szóval örülök, hogy végre itthon vagyok, picit bele kell zökkeni az életvitelbe, de menni fog. Meg persze egy kis önmotiváció is kell a dologba, vagyis igazából csak az kéne :D Na szóval jah...

Ma reggel korán keltem ismét, mise, ministráns fiúcska lettem, majd felugrottam Pestre, hogy törlesszem a farmer adósságom drága anyummal szembe, aki ezúttal ismét nem tartózkodott otthon (minő véletlenek halmaza). De legalább Mamival jót beszélgettem, és segítettem becsavarni az égőit :D 

Aztán találkoztam Szerelmemmel, annyira jó hogy van nekem Ő ! Bár ezt a kis versikéből is levonhatjuk, de végre érzem, hogy van jövője a kapcsolatomnak. Ez azért érdekes, mert azok a lányokkal akikkel eddig komolyabban gondoltam, azoknál már az siker volt, hogyha velem voltak (vagy én velük? ) de valami hiányzott, lehet, hogy pont a jövő (?). De most tudom, hogy nem így van, és ez a tudat jó. Utálok ilyenekről írogatni, mert nem szeretek előre inni a medve bőrére, és ez nem olyan mint egy fogadás, ha elveszted akkor: "eszt van !", nem élném túl....

Szóval a lényeg az, hogy nagyon B O L D O G vagyok, és már-már kiegyensúlyozott is. 

Este éppen ezt a vidit találtam, ami szerintem nagyon érdekes, a kedvencem a vége, mikor a csávó nem tudja, hogy milyen tárgy az amit éppen sasol :D

Olyan jó, hogy vagy

S vagyok neked 

Mikor csak el-el voltam

Te megláttál látatlan

És én mentem váratlan

Szívem útján

Olyan jó, hogy vagy

S vagyok neked 

Tér, idő nem számít

Mert mikor Veled vagyok

Csak dalolnak az angyalok

Egy kis felhőn

Olyan jó, hogy vagy

S vagyok neked 

Most is fognám kezed

Millió csókot vetnék

Mindvégig Veled lennék

És vagyok is

Olyan jó, hogy vagy

S vagyok neked