Hé Te ! Hé Te !
Figyelj ide, figyelj már rám ...
Valamit akarok magamról mesélni,
Ilyet még sohasem csináltam.
Talán valamit okoz benned,
Én nem gondolkozok...csak azt látom, hogy szomorú vagy!
Nem barátom,
Az élet nem gyerekdalt énekel.
Kár a gőzért,
Úgyis mindig újra meg kell tenned !
De nem azt, ami csak enyhit a dolgokon,
Nyugi tudom miről beszélek.
Ennek ellenére mindig a lélek szarságairól rap-pelek!
Figyelj elmesélek valamit,
Azért, hogy ne legyél többé szomorú,
Valamit, ami neked tényleg hihetetlen.
Keleten nőttem fel – igen, jól hallod!
Az, hogy akkor volt egy fal, az nem érdekelt.
Büszke úttörő voltam, bezárva mint egy állat!
Anya mondta, hogy a szomszéd titokban kémkedik utánunk,
mert ők minket megfigyeltek, gyorsan át akartunk jutni.
Dolgokat összepakolni,
Gyerekeket a kézbe,
Menekülni az éjben.
Ideiglenesen rokonoknál húzódtunk meg,
De nem sokáig, mert lett hely a menekültügyi szállón.
Egy keleti srácot nem bírtak nyugaton,
A származásom miatt mindennap kaptam a pofámra!
És akkor ott álltam – minden nélkül újból!
Mamám tartott egy okítást a nevelésről !
Aztán kirepültem és a házból kiköltöztem, lakás nélkül Bobbynál - Gumimatracon a földön.
Perspektíva nélkül,
Kilátástalanul a jóra,
Csak túl sok elfelejtendő dologgal, túl sokkal!
Tudom, nem ismerlek – de ezért mesélem neked!
Hogy tudd, az életnek milyen sok arca van.
Néha visszafelé haladsz,
aztán a saját hibádból tanulsz,
aztán megint felfelé tartasz,
Nézd, nálam a sors ezen az oldalon volt!
Neked is megcsinálja,
Bizony ismét,
Csak higgy magadban!
A jövő nagy mosolyt varázsolt az arcomra.
Ne fuss egyszerűen ide-oda,
láss pozitívan, ez nem is nehéz,
ez volt az álmom,
követtem, és most az vagyok aki!
Miért mesélem el most ezt neked ? Nem tudom pontosan,
minden bizonnyal azért, mert úgy nézel rám a könnyes szemeiddel .
Hiszek abban, hogy a víz alatt egy arc van, amit láthatunk,
Remélem, hogy ez a dal letörli a könnyeidet!
Figyelj!
Hé Te ! Hé Te !
Figyelj ide, figyelj már rám ...
Valamit akarok magamról mesélni,
Ilyet még sohasem csináltam.
Talán valamit okoz benned,
Én nem gondolkozok... csak azt látom, hogy szomorú vagy!
