Emlékszem, hogy szűk ösvény vezetett

a hegyi síkon, melyről le-le terelt

a vágy. Egy padhoz értünk,

és rajta ülve, elszédülve

csók történt köztünk.

Ennek már száz napja, és érzem,

hogy vagyok, van életem és létezem.

Hálát adok az Égnek minden együtt töltött

percért, minden mosolyért, jó kedvért.

Akarok még százat, ezret, milliót Veled !