Háát tegnap is megvolt. Így tudok nyilatkozni, igaz volt bár vicces szituáció, de valahogyan nagyon lapos volt úgy minden. A smile ragasztgatás néha okozott pár dombot a jóléti görbén, de messze volt az Alpoktól :D Viszont vagy 2 órát csöveltünk a Westend tetején a kövezett úton (milyen ez már ? ). Majd fagyi és smile... 

Kedvencem, mikor egy csoport rendőrhöz odamentem, és az egyiknek dobtam egy smilet, és ő megjegyezte: Köszi haver !. Na erre a többiek néztek nagyon, de kiskukás nagyoon megsajnálta, és megkérdezte : Tetszenek önök is kérni egyet ? Majd otthagytuk őket :D

Szerintem ez volt az első olyan tűzijáték, amiben voltak formák (vagy eddig nem vettem észre, vagy most túl nagy volt a fantáziám ).

Lehet, hogy az is közbejátszott tegnap, hogy köztem és a világ között egy nagy üvegfal lett volna, kb olyan érzés mint a Halottnak a csókban-ban a "pitekészítő effekt". (annyi korrekció még kell bele, hogy ott azért kreatívak, és mindketten megoldják a dolgot). De úgy érzem kell valamit csinálni... Ez így nem mehet tovább... Nem egészséges... És már megint nem érzem magam ....