Kora reggel feljött a nap
A lélek is még köddé fagy.
Déren csillan a nap fénye
Boldog tőle ember lénye.
Nagyot szippant a légből
Gondolat ömlik fejéből
Míg lép előre haladva
Ropog halkan hó alatta
Távolba messze eltekint
Szépet keres csak, nem bús kínt
Egy lányt talál, kit ismer
Akit most és mindig szívlel