Játszanék a gondolattal,

Olyat tennék önmagammal,

Mit elítélnek ma mások,

Vagy viseljem csak gyászom.

Elvesztettem már valamit.

Valakit, ki sokat számít.

Az eszme él, az erkölcs holt.

Szellem kérdi ; jó-e volt ?

Elfáradtam, más nem érti,

Miként lehet így élni.

Visszaváltozom, ígérem, 

Légy jó édes kistestvérem.

A napra vársz, csak kémleled az eget.

Ma arra vágysz, legyen valami veled.

Hited hiszi, szellemed nem érti.

Hét jegy sokra megy, szívedet felsérti.

Lemondta már, másodszorra is.

Nem te vagy a gáz, csak ő a hamis.

Rózsával a kézben, egyedül csak vársz,

Eleged van, épp csak nem kiabálsz.

Ismerősnél több, barátnál soha.

Lehajtott fővel előre, de hova?

Most érzed igazán csak a szelet, 

Mi az arcodra nagy durván rámered.

Gondolatod fáj, félő, hogy igaz.

Kősziklává dermedni kár, mi az ?

Csak annyit mondok, mosolyogj bátran !

Ne szenvedj hiányt élted harcában !

(ez van ha az ember unatkozik a suliban... :D )