A napra vársz, csak kémleled az eget.

Ma arra vágysz, legyen valami veled.

Hited hiszi, szellemed nem érti.

Hét jegy sokra megy, szívedet felsérti.

Lemondta már, másodszorra is.

Nem te vagy a gáz, csak ő a hamis.

Rózsával a kézben, egyedül csak vársz,

Eleged van, épp csak nem kiabálsz.

Ismerősnél több, barátnál soha.

Lehajtott fővel előre, de hova?

Most érzed igazán csak a szelet, 

Mi az arcodra nagy durván rámered.

Gondolatod fáj, félő, hogy igaz.

Kősziklává dermedni kár, mi az ?

Csak annyit mondok, mosolyogj bátran !

Ne szenvedj hiányt élted harcában !

(ez van ha az ember unatkozik a suliban... :D )