tik-tak tik-tak
Lő az óra és eltalál
Éledted pereg tovább
De békét nem talál

Ne folytsd meg
De szoríts erősen
Ha nem akkor kifolyik
Mint homok a kezedből

Kapd el a hullámot
Míg el nem törik
Minden csillog
Míg a fény megtöri

tik-tak tik-tak
Másodszor
Most felhúztak
De lassulj jól

Minden folyó
A tengerbe folyik
Ne keresd más okát
A hullám Te magad vagy
 

Tollal könyvbe írni...

Mindjárt kezdek sírni!

Sose tegyél ilyet fiam

Mert én kitépem a hajam...

Pali 

Azt kell mondanom vegyesek az érzelmeim :) Az Internet 1.02-ben megjártam a poklot és most szeretnék a mennyről beszélni egy kicsit.

Tegnap este rákerestem magamra a neten (egy kis önbizalom növelés) és találtam egy linket egy puruttyás blogra. Nagyon kíváncsi voltam, így hát klikk... Mit találtam rajta ?? Az egyik cikkemet a VB dalról és a változatairól. A szép a dologban, hogy feltüntették a forrást, és a szemem majd könnybe lábadt láttán, hogy még élnek a földön normális emberek...

Ezen kívül a barátnőmet is egy közösségi portálon keresztül ismertem meg... Na talán ez túlzás, de ott találkoztam vele... De kellett hozzá sok idő, türelem és persze a személyes kontaktus.

Konklúzió:

Legyenek vegyes érzelmeink. Bár nekem most túlságosan is sok van. Ami legjobban zavar, hogy az élet minden részében. Mert van amikor úgy érzed, hogy mindent megteszel, és utána valaki később hasonlót végez, de mégis őt értékelik. Lehet ez most egy ötlet, egy érzés, vagy bármi más. A lényeg az, hogy picit csalódás. Bár azt meg kell jegyezni, hogy csak az én szemszögemből... A legjobban az zavar, hogy valami hiányzik, de mégsem. És nem tudok mit kezdeni vele... Mert nem tudom, hogy mi van velem...

Mikor lesz végre egy olyan nap amikor semmi rossz nem történik velem? Minden mondjuk napos, zöld-fehér, olyan mint egy álomban. Mindent megadnék azért, hogy legyen 24 ilyen órám... El vagyok fáradva, pedig most volt szünet, amikor rá kellett volna pihenni a végére. Érzem közeleg... Nem vagyok használható, és nem tudok már mit kezdeni magammal... Félek ennek, nehogy rossz vége legyen... Megvágtam magam, vagyis belém állt egy kólás pohár tisztítás közben (így dupla károm volt :/ ), Kiszakadt a cipőm :(, kavarog és úszik a pocim, hiányom van :(. Olyan picit üresnek érzem magam belül... Pedig nem csak rossz dolgok történtek, hanem millió jó is :) Itt volt a Szerelmem, megnéztünk egy no comment (Zs. kat.) filmet, ami picit utólag felháborított (mert elkezdtem gondolkodni rajta). Én nem ítélem el azokat akiknek tetszett a film, és nem is nagyon érdekel, hogy miért, de azért el kell ismernünk a manipulatív és diszkriminatív hatását is. Volt egy mondásom, hogy amelyik film hosszabb másfél óránál, az csak jó lehet. Na akkor itt a kivétel erősíti a szabályt :P 

És a Wc?? Köszöni szépen, valamelyik egysejtű által tele van piszkítva, és még ezek az illetők rendelkeznek szavazati joggal (ergo döntéssel ) az életünk kérdéseiről ? Ugyan hagyjuk már....Kész....

2011-et írunk. Mára mindenki az információs társadalom része. Volt egy helyes mondás, hogy a tudás hatalom! És mennyire igaz ma is. De mára a hatalmi viszonyok átrajzolódtak Európa kábelhálózatára. De nézzünk egy konkrét példát:

Mikor az ember unatkozik, jobb esetben alkot, majd jószívűen és boldogan (ámde naivan) megosztja művét ( a TeCsöveden ). Eltelik sok számos nap, hónap és rátalál egy unatkozó szempár. Mély benyomással hat rá a mű, és megosztja ő is. ( Esetleg hozzáír egy kommentárt, hogy mennyire unatkozik valaki aki ilyet csinált, mert ő csak annyira tud unatkozni, hogy megtalálja). A megosztást látja még pár primitív haver, és az IRIGYSÉG + HORDASZELLEM = alpári szenzációhajhászó (lejárató)kampány. És így a műnek óriási figyelme lett. A nézők száma meg sokszorozódott, a legfelkapottabb oldalak foglalkoztak vele (arckönyv és a mindennapi szükségletünk ).

Most , ha azt vesszük az emberünk elérte a célját, mégpedig mindet :

sokan látták, beszéltek róla, kommentelték, megosztották ! 

Sajnos minden csoda rövid ideig tart, ezért tanuljuk meg értékelni őket, legyen akármilyen jó vagy rossz. Emberünk művét majd idővel ismét előveszi a sors, leporolja, és majd talán valaki, akinek megint lesz annyi türelme és tudása, kultúráltsága, kifinomultsága, majd ellátja örök amnesztiával.