Nap végére megint citrom került a számba :/ Nem tudom, hogy miért... Lehet, hogy azért, mert túlságosan is kitört belőlem a kisfiú ? Az a baj, hogy szükségem van erre... És a világon csak egy olyan ember van akinek elvileg gügyöghetnék... Aztán este még kaptam egy adaggal a drága ismerőseimtől is egy adag citromfagyit, mert nincs annál jobb dolguk, hogy velem kötözködjenek... Utálom.... most meg ennél a résznél 3 percig bambultam magam elé, hogy mit írjak tovább... Nem jut eszembe semmi... Utálom, hogy ilyen vagyok... Vagyis, hogy ilyen hangulatban vagyok... Nem értem... most visszagondoltam, régen nem voltak ilyen érzéseim. Bár akkor sokkal szociálisabb életet éltem... Annyira :/