Szép vasárnap reggel korán keltem, mert mentem edzőmeccsre. Mikor megérkeztem, legszívesebben visszaérkeztem volna, mert ott volt Lola :( Nem gáz csak egy kicsit, de arcán a kapu 3x akkora mint egy dunai gát. Végig centert játszottam, ami jó, mert ezt szerettem volna, csak szokatlan, meg még össze kell szoknom a feladómmal :D De azért vágtam egy-két pontot, és tudom, hogy most is van miért edzésre járni.

Majd visszajöttem, sokat pihentem, és a végére a szám széle is feljebb emelkedett... Sok emberrel beszéltem, és tök jó hogy vannak :D 

Már tökre rózsaszínben látom a világot, csak néha valami folt emlékeztet a sötét múltra, na pussza :D