Olyan mint egy játszóház
Benne sok-sok labda vár
Ne kérdezd a lényegét
Csak játssz velem míg véget ér
Állítsuk meg az időt
Miénk most ez a perc
Ne törődjél semmivel
Legyél boldog énvelem
A játszóház néha bezár
Az idő meg eljár
Játszópajtás hallod-e
Veled vagyok örökre !
Partyra gondolván
Menedzsmenttel megöttem
SMS-t megoldván
Lelkem mellette dönte
Partyra gondolván
Menedzsmenttel megöttem
Kívánságod megoldván
Budapestre megjöttem
Ha leülsz most mellém
Én elmondom neked
A földvilágunk szép
De még szebb Veled
Van sok-sok ország
Hol szépen legel a nap
Híres régi Sóvár
Együtt él hercegnő s lovag
Dombok mögött a tenger
Part fölött felhő
Vidám hullám vagy ezer
Hajadon játszó szellő
Ha leülsz most mellém
Én elmondom neked
A földvilágunk szép
De még szebb Veled
Már megint egy szobában vagyok
Az ágy kemény, szomszédaim zajok
Elterülök lassan az üres térben
Csillagra gondolok a nagy messzeségben
Szép álmok, szép emlékek
Szép hajad, szép egészed
Szívemen szép üzeneted
Szeretlek én, igazán én
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer három testvér: Arrogáns, Aranyozott és Articsóka. Mikor a három srác felnőtt, apjuk így szólt a legidősebbhez:
-Arrogáns fiam, menj ki az erdőbe, és hozz nekem egy kosár szeretetet !
A fiú megfogadta apja tanácsát, és egy üres kosárral rögtön nekilátott a végtelen rengetegnek. Nem sokkal később az apa így szólt a legkisebb fiához:
-Articsóka fiam, menj ki az erdőbe és hozz nekem egy kosár étvágyat!
A fiú nagy buzgón kapta föl leggyorsabb surranóját, és hirtelen el is tűnt a fák között. Az apa otthon maradt legkedvesebb fiával, Aranyozottal. Nagyon szerette Aranyozott fiát az apa, és régi vágya volt, hogy kettesben együtt töltsék el az időt, mint APA & FIA. De Aranyozott nagyon passzív volt, és semmihez nem volt kedve. Nap végére a két testvér hazaérkezett, ámde üres kosárral, sikertelenül. Másnap az apa megkérte legkedvesebb fiát:
-Aranyozott fiam, menj ki az erdőbe és hozz egy kosár szeretetet és egy kosár étvágyat.
A fiú engedelmeskedett apjának. Késő délután két kosár volt a kis ház ajtaja előtt. Egyik színültig tele volt étvággyal a másik pedig szeretettel. Az apa így végre igazán boldognak érezhette magát !
A pénz nem boldogít, de nehéz nélküle boldognak lenni !
