Idáig rühelltem a nőnapot. Nem tudtam élvezni az egészet, mert mindig csak elvártak mindent.... De végre volt egy egészen különleges nőnapom. Az egyedüli dolog, amit terveztem az a virág volt, de hát az sem jött úgy össze, amilyennek szerettem volna... De olyan ki aranyoska volt az én kis Édesem :) Szeretem mikor picit visszaesünk a korábbi gyerekes énünkhöz, és önfeledten tudunk szórakozni (felnőtt fejjel ? ). Utána még várt William Christi (na most találd ki, hogy az férfi vagy nő volt) és egy kellemes koncertet vezényelt. Szeretem a 17-18 sz francia művészetét. Majd megint nagyooon későn értünk haza. 

Még kisiskolás lehettem, mikor nyár végén, kb úgy augusztus lehetett, anyu talált egy programot. Hogy mi volt pontosan, arra már nem emlékszem, lényege, hogy valami suli előtti ifjúsági buli volt. Ennek a Csillebérci úttörőtábor adott otthont. Meleg volt, és csak délutánra mentünk ki oda. Életemben először és egyben utoljára jártam ott. Volt valami varázslatos feelingje annak a napnak. Lehet, hogy a chipses ingyen tazók, vagy könyvek vagy matricák miatt. Emlékszem, akkor anyu még meg is hívott valamire, ami  nagyon jól esett. Szerintem valami frissítő lehetett. Emlékszem még, hogy volt egy Fiesta koncert is, ahol ez volt az egyik legnagyobb sláger. Amikor ezt hallom, eltölt egy jó érzés, annak a napnak az érzése. Elképzelek egy csokifagyit, és a lágy szellő simogat.

 A rómaiak jól kitalálták a diktátor fogalmát. Nagyon jó :) Tegnap este nagyon sokáig nem tudtam elaludni (lehet, mert túl meleg volt ), és nagyon agyaltam egy dolgon. Megint elszámoltam valamit, vagyis nem gondoltam a dolgok következményeire. Szerintem picit kínos is lett volna, és mint mindennek, így a nemakarásnak is nyögés lesz a vége. De az undorító idővel a probléma is megoldódott. Jó kifejezés a "megoldódott"-mert nem tudjuk meg, hogy jó vagy rossz vége lett a dolgoknak ( itt említeném meg, hogy nem minden happy end :P ). De a jót meg kell látni a dolgokban, még a rosszban is, és eleinte nagyon le voltam törve, majd rájöttem, hogy magamon kell segítenem először, és nézetet kell csak változtatni. Még egy reggeli pofikönyv komment kellett, és megint szárnyaltam mindenen :) Délután egy limonádé faktos film, Banderasszal :P, rámutatott valami érdekesre. Mégpedig, hogy a szavainkért felelősséget vállalunk, és ha elnézést is kérünk, akkor a tény önmagában nem változik. Számomra ez különösen fontos, mert a kimondott szó, sok mindent elárul az ember többi gondolatáról. Ha megsértenek, akkor látszik, hogy valami direkt jött-e, vagy véletlenül, esetleg meggondolatlanul. Na most már túlságosan is szétszálltak gondolatom pillangói, ideje összehalászni őket :) Ezért itt egy nóta :P

Szép kép a falon

Szépséges nagyon

Rajta ott az élet

Boldogan kell élned

Ha nincs mosoly

A nap is komor

Minden pantomim

Az ember is anonim

Ha ezt látod

Ecset a barátod

Fess zöld éneket

Napot, eget, képeket

Elkészült az alkotás

Messzibe tekintő látomás

Akaszd ki a falra

Rossz kedvben tekints arra