Ma megint úgy érek a napom végéhez, hogy azt mondom : csalódtam. Nem tudom, hogy miért írom le azt, hogy mi van velem. Mert megtanultam a leckét ! Tudom, hogy a pofára esés mindig váratlanul jön, és azoktól, akiktől nem vártuk volna. Ma több kedves barátom is bedobott a húzzunk fel engem perselybe. De mit várok én el ezektől ? Szerintem túl korrekt vagyok ebben az átkozott, pofátlan világban. Na tessék, már dühös is lettem :P Zárásként tehát legyen a gróf szava : Életre születtünk !