Sok időm volt ma, mivel suli után rohantunk meccsre István ellen, ahol sikerült kikapnunk egy átlagosan 16 évesekből álló kislánycsapattól... Majd átkullogtam edzésre a sporiba, ahol 2x4-en voltunk... és játszottunk... meghaltam, fáj a térdem... Majd Vilikének kitártam az életemet (miért pont ő neki ?? nemtom, lehet mert nem volt más a közelben) Rájöttem, hogy egész eddig nem volt benne semmi izgi, vagyis a magánéletemben... Mindenek előtt volt a munka, kötelesség, stb... Sosem volt semmire sem időm... Vagyis azt hittem... De kb tavaly óta minden megváltozott... Jöttek a butus csajok, akikkel megjártam, és kb fele-fele arányban mondtunk pápát egymásnak... A legutolsó csepp a pohárban az volt, hogy akart valamit, majd mikor reagáltam, és találkozni szerettem volna velem, akkor mindig keresett valami kifogást... Majd fél hét múlva szépen közli, hogy "nem látja, hogy baromira hiányozna ő nekem" (jah mikor 1 héten keresztül már a vízből is én folytam :D)
És elegem lett, nem kell ilyennel elpazarolni az időmet ( jah pláne nem egy.... na szóval sokat). Majd akció lett a Tescoban, és a marketingesek rám akartak sózni valami külföldi cuccot... De ugyan már, én lojális lokálpatrióta vagyok (mit is jelent ??? )... Szóval nem kerestem, és mégis megtalált... És olyan furcsa érzés... Más mint máskor... Csak félek, de valahogyan épp ez a jó benne. Jimmy szerint "Azért nem merünk csinálni semmit, mert félünk a kudarctól"... Oké korrekt, de én nem attól félek, hanem attól amit a legtöbb haverom vágyálma (van egy bomba csajom két hónapig, aztán mint valami új kocsit visszaviszem a kölcsönzőbe és keresek egy újat)... És a másik ellenpélda, pedig Juszufom, szegény egy géniusz, matek oktv országos döntős, és van egy számomra álomcsaja... (vááá ez nála is rekord, már több mint 1 éve :D ) Azért jó volt, hogy elmentünk arra a bálra (jah, majd a táncolsz vele, de a nevét nem jegyzed meg effekt , de mire nem jó az iwiw)
Szóval sok időm volt... Benéztem a Lidl-be, mert kíváncsi voltam, hátha van valami jó cucc... Szóval vettem jobb sampont, és ezúttal figyeltem a címkére is...
Jáj de sokat írtam... Lehet hogy krónikus szeretethiányban szenvedek.. na jó, ezt most megcáfolom...
Érdekes a jó számoknak sohasem láttam a klipjét, ne essetek ebbe a hibába :
