Igazából szeretem a csütörtöki napomat mert mire vége a sulinak tuti, hogy kiborultan jövök ki az ajtón, most ez vagy D vagy az olasz vagy az angol hibája. Stop inkább mégsem, hanem a rohadt rendes osztálytársaim akik csökött agyukkal nem bírják mérlegelni azt, hogy az életnek tanulnak, és nem az a baj, hogy olyan hülyék lesznek mint a raklap, hanem hogy engem zavarnak a rohadt órán. Viszont a magyar fakt az egészen Sunboy-barát volt, igaz nem volt gáz, hogy általában én készülök csak, de mindegy. 

Csak hogy a morálom véletlen se javuljon, megint (lehet) elkövettem egy nagy hibát... Túl őszinte voltam, és elküldtem x nek az összes róla szóló linket... Most ezzel visszagondolva, lehet hogy baromi nagy baromságot sikerült csinálnom. De ez vagyok én... És a nap fénypontja, a meccs előtti edzés, ahol nagyon ott voltam... Hát igen ez van ha kb 50 percen keresztül csak nyitok. 

Slusszként este még egy maratoni pasziánsz-versenyben is beégtem...