Amikor blogot szoktam írni, már totális nem vagyok beszámítható (és tudom, hogy ezért is majd engem csesznek, hogy írok, otthon...). Mert anyámat rohadtúl nemérdekli, hogy mi jót tettem a világban, és mi jót csinálok, nem ő mindig csak a rosszat tekinti, és a negatív dolgokkal baszogat.

Már előre tudom, hogy jön a régi dumával, ha megtudja az évvégimet : "Megmondtam kisfiam, még mindig nem vagy képes semmire ! Miért lettél csak 4es, vagy 3as???" És rohadtúl nem érdekli, hogy 5 tantárgyból javítottam, hogy 120% nyújtottam, hogy jelesre érettségizek...Hogy megpróbálok "normális ember lenni", ((nem úgy mint ő néha :) ))

Ezt csak azért írtam le, mert mindjárt itt a vég, és a suli abszolút káoszában, amikor senki nem tud semmit, én a maréknyi időmet pihenésre fordítva, azon örűltem, hogy magyarból megvan az 5ös, amiért nagyon sokat szenvedtem, de ez alap elvárás...

Délután pedig még hála Szent BArom Damjánnak ( és az én bazi nagy jóindulatomnak) írtam egy hittan dogát, magamnak és Lazóknak, aki cserébe hozott dobozokat, így elkezdtem csomagolni...

Majd este felhívott a Dünamiszos Tibi és helpet kért mert senki nem menne el a 20-i DÜNAPARTYra, szóval aki tud menjen el !!!!