Énekel a nap és dalol az ég

Fa árnyéka táncba lép.

Sok kisgyerek a réten

Labdát rúgja serényen.

A bús Város zöldell és kivirul 

Összes ember kirándul.

A térre, a mezőre

Ki-ki megy az erdőbe.

Énekel a nap és dalol az ég

Elindultam én is rég.

Zenével a fülemben

Csodálkoztam ütemre.

Gyönyörű kislány erre néz

Alig ha meg nem igéz.

Lépek kettőt előre

Elbotlottam cipőmben.

Nagyon durva egy hétvégém volt. Olyan tipikusan kemény.

Szombat reggel 4:30-kor indult a buli, majd indultunk Kunhegyesre... Hülye ötlet volt. Nem is akartam menni, mert úgy játszani, harcolni, küzdeni egy csapatért nem lehet, mint azt egyesek teszik most a csapatban. Már 3 torna óta nem tudnak jatani. És akkor az a gáz, hogy a többiek meg nem tudnak játszani. Na délelőtt megint egy sima zakó, a Pécs ellen. Majd elmentünk vásárolni. Persze semmi nincs nyitva szombat délután a vidéken. Csak a város másik végében. Mikor jön a telefon, hogy van 2 percünk, vagy kizárnak. A délutáni PEAC meccsen is kaptunk pontokat, de egy fokkal másabb volt. Hol jobb, hol roszabb. Majd 3 óra utazás vissza. És még egy hülye barom is baszkurált végig.

Vasárnap szintén 4:30-as kelés, majd öt után jöttek értünk, és irány a forgatás. Megint a szokásos. Türkiz a szín, Roland a celeb, és a sok buta :D szőke TF-s kislány. Mamám, voltak kemény pillanatok :P De Mindig mosolygott a szánk. Éééés a DÖNTŐBEN 2. lett a csapatom !!!! És kaptam <3 kés aláírásokat... És 1-kor már ágyban lehettem :(