Mikor lesz végre egy olyan nap amikor semmi rossz nem történik velem? Minden mondjuk napos, zöld-fehér, olyan mint egy álomban. Mindent megadnék azért, hogy legyen 24 ilyen órám... El vagyok fáradva, pedig most volt szünet, amikor rá kellett volna pihenni a végére. Érzem közeleg... Nem vagyok használható, és nem tudok már mit kezdeni magammal... Félek ennek, nehogy rossz vége legyen... Megvágtam magam, vagyis belém állt egy kólás pohár tisztítás közben (így dupla károm volt :/ ), Kiszakadt a cipőm :(, kavarog és úszik a pocim, hiányom van :(. Olyan picit üresnek érzem magam belül... Pedig nem csak rossz dolgok történtek, hanem millió jó is :) Itt volt a Szerelmem, megnéztünk egy no comment (Zs. kat.) filmet, ami picit utólag felháborított (mert elkezdtem gondolkodni rajta). Én nem ítélem el azokat akiknek tetszett a film, és nem is nagyon érdekel, hogy miért, de azért el kell ismernünk a manipulatív és diszkriminatív hatását is. Volt egy mondásom, hogy amelyik film hosszabb másfél óránál, az csak jó lehet. Na akkor itt a kivétel erősíti a szabályt :P 

És a Wc?? Köszöni szépen, valamelyik egysejtű által tele van piszkítva, és még ezek az illetők rendelkeznek szavazati joggal (ergo döntéssel ) az életünk kérdéseiről ? Ugyan hagyjuk már....Kész....

2011-et írunk. Mára mindenki az információs társadalom része. Volt egy helyes mondás, hogy a tudás hatalom! És mennyire igaz ma is. De mára a hatalmi viszonyok átrajzolódtak Európa kábelhálózatára. De nézzünk egy konkrét példát:

Mikor az ember unatkozik, jobb esetben alkot, majd jószívűen és boldogan (ámde naivan) megosztja művét ( a TeCsöveden ). Eltelik sok számos nap, hónap és rátalál egy unatkozó szempár. Mély benyomással hat rá a mű, és megosztja ő is. ( Esetleg hozzáír egy kommentárt, hogy mennyire unatkozik valaki aki ilyet csinált, mert ő csak annyira tud unatkozni, hogy megtalálja). A megosztást látja még pár primitív haver, és az IRIGYSÉG + HORDASZELLEM = alpári szenzációhajhászó (lejárató)kampány. És így a műnek óriási figyelme lett. A nézők száma meg sokszorozódott, a legfelkapottabb oldalak foglalkoztak vele (arckönyv és a mindennapi szükségletünk ).

Most , ha azt vesszük az emberünk elérte a célját, mégpedig mindet :

sokan látták, beszéltek róla, kommentelték, megosztották ! 

Sajnos minden csoda rövid ideig tart, ezért tanuljuk meg értékelni őket, legyen akármilyen jó vagy rossz. Emberünk művét majd idővel ismét előveszi a sors, leporolja, és majd talán valaki, akinek megint lesz annyi türelme és tudása, kultúráltsága, kifinomultsága, majd ellátja örök amnesztiával.

Régen írtam :) Ma kinyírtak töri vérengzéssel. Ma tudatosult bennem, hogy a Dolce Vita film vége szomorú... Holnap vizsgázik a Szerelmem, és nagyon drukkolok neki egész végig, mert a dolgok fele a fejben dől el, a maradék fele meg szerencse, de ha van tudás nem kell szerencse. Tegnap összeütöttem egy kis röpis videót... Lássátok, vegyétek, osszátok meg ! Ámen.