Reggel nagyon korán keltem fel, hogy időben el tudjak készülni magammal és a bepakolással. Igaz este sokáig fönn voltam, mert a Macinak szóló verset kerestem égen földön, de megvan. Mikor már végre elindultam még felhős volt az ég, de az Árpád hídhoz érve jött a napocska és Robi. Tomit Egomban szedtük föl, majd Mátéval és családtagjaival Párkányban találkoztunk.

Kellemes időben kezdődött meg immár a nemzetközi röplabda torna. Sajnos nehezen indult a be a csapatunk, de tovább jutottunk a csoportból, de a negyeddöntőben a másik csoport győztese búcsúztatott minket. Ami érdekes, hogy az első négy csapatból 3 szlovák és csak 1 magyar volt.

Mikor hazafelé indultunk, nagyon megkívántam egy fagyit, és a buszvégen várva, egy bödönből azt kanalaztam. Vicces volt, de cserébe én is visszamosolyogtam. Pláne volt egy olyan kutyás nő, akinek a kutyája úgy lihegett, szóval tudjátok... És vele utaztunk vissza. Jó volt újra a barátokkal találkozni.

Este viszont msn-en tudtam beszélni Macival !! Szerintem ő is szomorú, vagy nem bírja sokáig... Most még próbál pozitív lenni. Viszont én megkezdtem a következő fázist, az utalgatást...